Zezì Wecheekeèdeè 26
CBS1 Eyı tÅ‘axǫǫ̀ k’à owocho Agrıppa, Paul ts’ǫ̀ hadı, “Edegha goı̨de ha neewÇ«-ı̨dè goı̨de,” yèhdı. Eyıt’à Paul gots’ǫ̀ daìtso gà edegha goı̨de, hadı: 2 “K’à owocho Agrıppa, dıı dzÄę̀ k’e sìghà nenadÄà ̨ nà hwho hÇ«t’e. Israel got’ı̨į̀ seghÇ« dà gedıı sìı wek’e edegha gohde ha dehwhÇ«. 3 Nı̨ sìı Israel got’ı̨į̀ gınà owoò eyıts’Ç« ayìı t’à eÅek’èhogeeÉà -le sìı hazǫǫ̀ wek’èı̨zÇ« hÇ«t’e. Eyıt’à ts’èwhı̨į̀ sı̨į̀hkw’Ç« ha neehwhÇ«. 4 “Israel got’ı̨į̀ hazǫǫ̀ dà nì ıhdà a sìı sek’ègeezÇ« hÇ«t’e. Nehchà -lea gots’Ç« dà nì senèk’e deehzhǫǫ eyıts’Ç« dà nì Jerusalem nà ıhdèe sìı hazǫǫ̀ gık’èezÇ« hÇ«t’e. 5 Whaà gots’Ç« sek’ègeezÇ« hÇ«t’e. Hagı̨ı̨wÇ«-ı̨dè, ayìı segha ehkw’ı-ahodıı eyıts’Ç« dà nì Pharısee gınà owoò wèhoedı-le k’ę̀ę̀ ıhdà a sìı nets’ǫ̀ hagedı ha dìì-le. 6 T’akwe whaà Nǫ̀htsı̨ gocho ts’ǫ̀ yatı whehtsı̨ı̨ sìı weghÇ« hòtőò anı̨hwhÇ« t’à , dıı dzÄę̀ k’e eyı wet’à seghÇ« nà yaetı hÇ«t’e. 7 Israel got’ı̨į̀ hoònÇ«-daats’ǫ̀-nà ke xà Éaa gı̨ı̨lı̨ı̨ sìı Nǫ̀htsı̨ edeyatıì k’ę̀ę̀ hòÉǫǫ̀ ayele ha sìı gıgha ehkw’ı-ahodı t’à , dzÄ eyıts’Ç« to Nǫ̀htsı̨ gha hòtőò eghà lageeda. K’à owocho Agrıppa, sı̨ sı Nǫ̀htsı̨ dà nì edeyatıì k’ę̀ę̀ hòÉǫǫ̀ ayele ha sìı segha ehkw’ı-ahodı t’à Israel got’ı̨į̀ sek’èch’a gogede. 8 Nǫ̀htsı̨ dÇ« naìdà ayele ha sìı dà nìghÇ« naxıgha ehkw’ı-ahodı-le sÇ«nı? 9 “Sı̨ sı t’akweÅǫ̀ǫ̀ Zezì wenà owoò k’èch’a eghà laehda gha ehkw’ı aht’ı̨ dehwhÇ« ı̨lè. T’asìı hazǫǫ̀ t’à wek’èch’a k’ehohÉa ha dehwhÇ« ı̨lè. 10 Eyıt’à Jerusalem hotıì hanì eghà laıhdà . Yahtıı-gha-k’aodèe gıdahxà Nǫ̀htsı̨ wets’Ç« dÇ« ÅÇ« dÇ«-danìı̨laa-kǫ̀ ts’ǫ̀ agèhÅà ı̨lè. Eyıts’Ç« eÅaà gede ha gısınìyaetı ekò sı̨ sı k’aodèe gıxè hÄÉÄ dehsı̨ ı̨lè. 11 Gıxè hoìla ha gÇ«tÅǫǫ̀ eÅèts’ehdèe-kǫ̀ gòlaa gıta nà whıhtÅa ı̨lè. Nǫ̀htsı̨ k’èch’a xà yagehtıì agehÅe ha hoèhdzà ı̨lè. T’aats’ǫǫ̀ gık’èch’a zÇ« eghà laehda ha dehwhÇ« ı̨lè. Eyıts’Ç« gıxè hoìla ahÅe ha t’à , eyıì-le nèk’e kǫ̀ta yà gòlaa sìı ts’ǫ̀ gıxà ehta ı̨lè. 12 “Ä®Åà à yahtıı-gha-k’aodèe gıdahxà , enı̨htőè segha gı̨ı̨tőè k’ehchı xè, kǫ̀ta Damaskus ts’ǫ̀ ahjà ı̨lè. 13 DzÄtanı ekìıyeè tı̨lı k’e naehtÅe là yak’e gots’Ç« semǫǫ̀ dzÄh agòjà . DzÄh sadeè nahk’e nà tsoo sek’e hodà ı̨dı̨ı̨ eyıts’Ç« dÇ« sexè aget’ı̨ı̨ sìı gık’e ajà . 14 Hazǫǫ̀ dèè k’e nà ts’ı̨ı̨tőı eyıts’Ç« Aramaıc yatıì k’ę̀ę̀ sets’ǫ̀ gots’edeè hÇ«t’e, ‘Saul, Saul, dà nìghÇ« dasènèehÉa? Nekwì nà tso, geh goòts’o nà ı̨tà ha dìì,’ sèts’edıì hÇ«t’e. 15 “Eyıt’à dıı haehsı̨, ‘K’à owo, amìı anet’e?’ " ‘Zezì aht’e, sı̨ sìı dasenèehÉa hÇ«t’e,’ sèhdı. 16 ‘Nıį̀tÅa. Segha eghà laı̨da ha nìhchìı t’à , nenazhıı sègoèht’į̀ anèhÅà , segha eghà laı̨da ha nìhchì t’à . Dà nì nets’ǫ̀ sègoèt’į̀ı̨ sìı wet’à dÇ« xè goı̨do ha eyıts’Ç« ayìı dà nèehsı̨ı̨ sìı weghà laı̨da ha. 17 Xà è nèot’ı̨ gıch’à eyıts’Ç« dÇ« eyıì-le xà Éaa sı gıch’à edaxà nehtè ha. Eyı dÇ« gıgha xègaat’ı̨į̀ agı̨ı̨le ha eyıts’Ç« togoòtőòo geèhkw’ee sìı dzÄh ts’ǫ̀ agı̨ı̨le gha gıts’ǫ̀ anehÅe ha. Amìı wehÅı̨ı̨ wetÅ‘a geèhkw’ee sìı Nǫ̀htsı̨ ts’ǫ̀ agı̨ı̨le ha. Hanì-ı̨dè gıhoÅı̨į̀ gıghÇ« nahoezhe ha eyıts’Ç« dÇ« gıgha ehkw’ı-ahodı t’à degaı agììdlà a sìı gota geèhkw’eè agehÅe ha,’ sèhdı. 19 “Eyıt’à k’à owocho, yak’e gots’Ç« senazhıı hagòjà a sìı wek’èÉaeht’è hÇ«t’e. 20 Kǫ̀ta Damaskus t’akweÅǫ̀ǫ̀ ekÇ« dÇ« ts’ǫ̀ goıhde, eyı tÅ‘axǫǫ̀ kǫ̀ta Jerusalem eyıts’Ç« Judea nèk’e hazǫǫ̀ dÇ« ts’ǫ̀ goıhde. Eyıts’Ç« dÇ« eyıì-le xà Éaa sı gıts’ǫ̀ goıhde. Edek’egı̨ı̨lı̨ xè Nǫ̀htsı̨ ts’ǫ̀ anaahde ha, gèehsı̨. Edek’egı̨ı̨lı̨ nı̨dè wek’ę̀ę̀ eghà lageeda ha hÇ«t’e, gèehsı̨. 21 Eyı hanì eghà laıhdà ts’ıhÉǫ̀ Nǫ̀htsı̨kǫ̀-gocho gà Israel got’ı̨į̀ dasegıachì, eÅaà segèhwhı ha hogeèhdzà . 22 Hanìkò dıı dzÄę̀ ts’ǫ̀ Nǫ̀htsı̨ sets’à ı̨dì hÇ«t’e, eyıt’à jÇ« nà hwho gà dÇ« hazǫǫ̀ wet’à aÉà a eyıts’Ç« wet’à aÉà -le į̀Åah gıts’ǫ̀ gohde. Moses eyıts’Ç« nakwenà oÉǫǫ ayìı dà gode ha gedı ı̨lèe sìı k’èch’a gohde nıìle. 23 Nakwenà oÉǫǫ hagedı, ‘Chrıst daı̨Éa ha, dÇ« eÅaı̨dèe gots’Ç« ededı̨ t’akweÅǫ̀ǫ̀ naìdà ha. Xà è wèot’ı̨ gı̨ı̨lı̨ı̨ eyıts’Ç« dÇ« eyıì-le xà Éaa sìı gıxè dzÄh agǫ̀ǫ̀là , eyı ghÇ« gots’ǫ̀ gode ha,’ gedı ı̨lè,” Paul hadıì k’à owocho Agrıppa ts’ǫ̀ goı̨de. 24 Paul hadı t’à k’à owo Festus, Paul ts’ǫ̀ hòtőò hadı, “Paul gonezÇ«-le adı̨ı̨de! Sıì hòtőò hoghà neètÇ« t’à k’edaà gonezÇ«-le adı̨ı̨de,” yèhdı. 25 Paul yets’ǫ̀ hadı, “K’à owo Festus, gohsÇ«-le nıìle. Ayìı dà ehsı̨ı̨ sìı hòt’a ehkw’ı ne eyıts’Ç« wenıts’eedì ha dìì-le. 26 K’à owocho Agrıppa, ededı̨ eyı hazǫǫ̀ yek’èezÇ« hÇ«t’e, wets’ǫ̀ gohde ha edèdaehdı-le. Eyı hazǫǫ̀ deÉı̨į̀ agòjà -le t’à wenaà htÇ« nıìle hotıì wek’èehsÇ«. 27 K’à owocho Agrıppa, asį̀į̀ nakwenà oÉǫǫ negha ehkw’ı agedı? Negha ehkw’ı agedı wek’èehsÇ« ne,” Paul yèhdı. 28 Eyıt’à k’à owocho Agrıppa Paul ts’ǫ̀ hadı, “Neyatıì t’à haexı Zezì wecheekeè ehÅı̨ ha seghÇ« daı̨hnè ha neewÇ« nì?” yèhdı. 29 Paul yets’ǫ̀ hadı, “Haexı, haexı-le, nı̨ zǫǫ̀-le hanìkò dÇ« hazǫǫ̀ dıì segeèhkw’ǫǫ sìı sexèht’eè agejà nı̨dè dehwhÇ« eyı gha Nǫ̀htsı̨ ts’ǫ̀ yahtı. Sexèht’eè satsǫ̀tőıì gık’e whela-le nı̨dè zÇ« dehwhÇ«,” yèhdı. 30 K’à owocho Agrıppa nıìtÅa, k’à owo Festus, Bernıce eyıts’Ç« dÇ« gıxè dèhkw’e sı negı̨į̀de. 31 Xà geède ekò eÅets’ǫ̀ gogede, hagedı, “Eyı dÇ« ekÇ«-le eghà laı̨da nıìle, yek’èxa eÅaà wı ha eyıts’Ç« t’asìı k’èxa wedaà nìı̨tÇ« ha whìle,” gedı. 32 K’à owocho Agrıppa k’à owo Festus ts’ǫ̀ hadı, “Eyı dÇ« sìı dèe-ts’ǫ̀-k’à owo Caesar sesınìyaetı ha, hadı-le nı̨dè naehtÅa awets’ele ha ı̨lè,” yèhdı.
